Hogyan érd el az elme csendjét?

Lehet már nem is emlékszel rá, hogy milyen érzés csendben lenni. Zaj, és idegesítő hangoskodás vesz körül mindenhol –  túl sok a közlő, és a közlendő, kevés a figyelem – túl sokan, és túl sokat akarunk egyszerre. Szinte már sóvárogsz a csend után – nyugalmat és békét szeretnél. Lehetséges ez egy olyan világban, ahol minden szédítő gyorsasággal történik, és ahol az elméd a legegyszerűbb dolgokat is túlbonyolítja ?   

Attól függ milyen csendre vágysz

Mi a csend? A csend tiszta és nemesen egyszerű. A természet csendje zajjal fűszerezett, de mégis harmonikus; a döbbeneté  letaglóz, a meghittség csendje a szeretetről és a figyelemről árulkodik, a rettegésé pedig a legőrjítőbb. Az elme csendje azonban más – mert segít megtalálni valódi önmagad – gondolatnélküliség, amelyet  meditációval tudatosan érhetsz el. A csend eleinte lehet hogy neked is  zavaró és ellenséges lesz – hiszen sok olyan dolgot is megmutat, amit eddig sok energiával és hazugsággal próbáltál elfedni. De a csendben mindig ott lesz a lehetőség a remek előrevivő kérdésekre, és az erre adandó pozitív válaszokra, amelyek alapjaiban változtathatják meg az életed. 

Látni előítéletek nélkül

Állj meg egy kis időre – és nézz szét! Válj a szemtanújává mindannak, ami körülötted történik, és amit Te csinálsz. Ne gondolkozz, csak figyelj! 

A meditáció lényegében megfigyelés – a saját gondolataid megfigyelése anélkül, hogy közülük egyetlenre is összpontosítanál.Mint annakidején csecsemőkorodban : nincsenek gondolataid azzal kapcsolatban, ami a szemed elé kerül – egyszerűen csak látod őket. Nincsenek előítéleteid, azért reálisan tudod értékelni őket. A meditációnak segít lecsillapítani a háborgó elmét. Ellazítod a testedet, kikapcsolod a testi érzeteket, felszabadítod a légzésedet, hogy lassan és akadálymentesen áramoljon, majd vissza irányítod a figyelmedet a belső történésekre. Megfigyelőként veszel részt gondolataid  kavargásában, amíg az  lelassul, megnyugszik. Amikor már úgy érted, hogy sikerült elcsendesedni, akkor elengedsz minden további erőfeszítést, elengeded a megfigyelőt, és a figyelést is –  ami marad, az lesz az elméd tökéletes csendje. Csak akkor fedezheted fel valódi önmagadat, ha  sikerül ezt a tiszta és békés állapotot megteremtened.  Nem uralkodnak tovább rajtad a gondolatok és nem formálják ezáltal át a tudatodat saját képükre. A gondolatoktól mentes csend bölcs és erőteljes, természetes, könnyed és boldog. Ilyenkor visszatalálsz ahhoz a fókuszált állapothoz, amelyből erőt tudsz meríteni. Az elme csendje időleges, csupán bizonyos ideig fenntartható, de nyugodtabb, csendesebb, érzékenyebb, stabilabb leszel általa, ami értékelendő eredmény stressztől terhelt világunkban. 

Miért fontos a belső csend?

A belső csend a biztonság, a béke, a nyugalom, a szabadság érzetét adja – a teljességet, a belső boldogságot, az abszolút egységet, az elmerülést, a teljes feloldódást. Megtanít jelen lenni. A jelen pillanat  tudatos átélését, megélését biztosítja, miközben a  zavart okozó érzelmeket, gondolatokat negatív tudatállapotokat segít elengedni.  Nagymértékben csökkenti a stressz káros hatásait, az aggodalmat, a szorongást, az idegességet, a frusztrációt.

 A belső csend elérése  segít abban, hogy

  • mélyebb önismeretre tegyél szert
  •  megismerd és tudatosítsd a belső énedet
  • hogy megteremtsd a szükséges teret ahhoz, hogy megismerd és elengedd a rejtett félelmeidet, minősítéseidet 
  • feloldd az  elfojtásaidat
  • eljuss a forráshoz és a tökéletes én-nélküliség állapotába kerülj
  • megtanulj megnyílni és nyitottá, befogadóvá válni
  • megszabadítsd a tudatodat a zavaró ingerektől, érzelmektől és gondolatoktól

Érd el Te is az elméd csendjét – meditálj rendszeresen!

Leave a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .