Barion Pixel

Meditációs Tévhitek 1 – Nem vagyok jó meditáló, mert nem tudom elcsendesíteni az elmémet. 

A meditációval kapcsolatban sokszor hallok olyan megjegyzéseket a tanítványaimtól, hogy nincs időm, túl nehéz, nekem nem való, mert túl aktív, nyughatatlan típus vagyok. Nem tudok a földön lótuszban ülni, vagy egyáltalán a földön ülni.

A következő videóban ezekre a téves elképzelésekre szeretnék röviden reagálni és megmutatni, hogyan lehet élvezetessé tenni a meditációt, hogyan lehet általa időt nyerni, ahelyett, hogy veszítenél. És végül, hogy hogyan tudod hatékonyabbá, jobbá tenni az életed.

Meditációs tévhit 1.: Nem vagyok jó meditáló, mert nem tudom elcsendesíteni az elmémet. 

A Harvard egyetem egyik pszichológus professzor azt tanulmányozta, hogy el lehet-e nyomni bizonyos gondolatokat? Aki valaha is megpróbált már leülni meditálni és kiüríteni az elméjét, az hamar ráébredt, hogy semmire sem gondolni egyáltalán nem igazán könnyű. Minél több erőfeszítést teszünk arra, hogy bizonyos dolgokra ne gondoljunk, annál inkább betolakszanak az elmébe.

Azonban a nem irányított meditációs technikák… tehát, amikor hagyod a gondolatokat áramlani, sok mentális és érzelmi folyamat feldolgozását indítja el. A kalandozó elme- megnyugváshoz vezet, annak a jele, hogy a test és elme épp feldolgozza a mindennapi életben elénk vetett akadályokat, problémákat. 

A gondolatoknak ezen áramlása a paraszimpatikus idegrendszert stimulálja, pihenteti, regenerálja a testet… a gondolatok tehát nemcsak, hogy nem akadályai, éppen ellenkezőleg: a segítői a hatékony agyi működének. Nem kell ellenük küzdened.

Azonban, ha képes vagy hosszabb időn át, külső szemlélőként figyelni őket, akkor egy idő után lassan elcsendesednek. Fontos, hogy ne hagyd magad bele érzelmileg a gondolatsorokba, hanem kapcsold be a kívülről figyelő, semleges, azaz meditációs elmét.

Ez megkönnyíti a dolgod. Ha feladatot adsz az elmének pl. egy mantrát, egy vizualizációt vagy légzésed figyelését, könnyebben igába tudod hajtani. de tudnod kell, hogy ez az elme valódi természete, így az elme hullámzása a meditációs folyamat természetes kezdeti velejárója.